PEK tagságként történő belépés kritériumai

Elítélt esetén
semmiségi nyilatkozat,
valamilyen feladatvállalás,
nyilatkozat arról, hogy nem volt tagja a III/3-as,ill- a III/2-es szervezetnek

Hozzátartozó, vagy szimpatizáns esetén
szervezetünk tevékenységével azonosulás,
két PEK tag ajánlása,
nyilatkozat arról, hogy nem volt tagja a III/3-as,ill- a III/2-es szervezetnek

A kapcsolat menű pont alatt megadott elérhetőségeken tudnak hozzánk fordulni.

Az első közgyűlés és bajtársi találkozó

 1991. augusztus 12-én volt.

Az elnökség névsora:

Elnök: vitéz Fehérváry István (1925.12.01.-2014.10.30.)
(életrajz oldal)

Társelnök: Dr. Füley Szántó Endre

Ügyvezető alelnök: Esztergár Pál

Főtitkár: Petrusz Tibor (1924.06.21.-2018.02.22.)
(életrajz oldal)

Jogi képviselők: Dr.Bánschák Ágoston, Dr. Dobovics Miklós

Gazdasági vezető: Dr. Thurányi Ferenc

Ellenőrök: Toldi Szabó Gézáné, Kőrösmezey Miklós

Ügyvezető Tanács tagjai:
Darvas István, Dr. Dobovics Miklós, Domján Lajos László,
Esztergár Pál, v. Fehérváry István,
Dr. Fülei Szántó Endre
(életrajz oldal)
Harczos Márta, v. Horváth Lajos, Kovács Ferenc,
Kőrösmezey Miklós, Lengyel Endre, Márkus László,
Mirkovics Margit, Dr. Németh Árpád, Petrusz Tibor, Sárdy György,
Sunderlik Imre, Dr. Szedlák Tibor, Dr.Thurányi Ferenc,
Toldi Szabó Gézáné, Vargha Lajos, Vaikó Györgyné, Vass Teréz.

Külhoni képviselők tagjai:
v. Fehérváry István, Hefty Frigyes, Haverland Attila (USA),
Agg Miklós, Sárközy Bertalan, Dlabács Gyula (Kanada),
Erdey Sándor, Csaszkóczy Emil (Németország),
Kovách László, Martsa Sándor, Szabó István (Ausztria),
Alföldi László, Dr. Luka László (Svájc), Hatváry Hugó (Hollandia),
Szentkereszty Erzsébet, Sulyánszky Jenő (Franciaország),
Gorka Pál, Lontai Róbert, Szakály János (Anglia),
Eichardt Sándor, Papp Iván (Svédország).

A mostani vezetőség

elnők:
– Szelekovszky Ernő
(önéletrajz oldal)

főtitkár
– Szelekovszkyné Csendes Mária
(önéletrajz oldal)

Elnökség:
Dr. Both Magdolna
Dr. Ernst Ervin
Eichardt Sándor (Svédország)
Sárossy Gyula
(önéletrajz oldal)
Szűcs Ágoston

Pénzügyi ellenőrző Bizottság vezetője:
Szűcs Ágostonné
Halász Árpád (tag)

vitéz Fehérváry István

Fehérváry István, az 1945-56 közötti magyar Politikai Elítéltek Közössége elnöke (b) és Boross Péter korábbi miniszterelnök azon az ünnepségen, amelyen a volt kormányfõt köszöntötték 85. születésnapja alkalmából egykori és jelenlegi kormánytagok, pályatársak és barátok a Gellért Szálló Tea Szalonjában 2013. augusztus 26-án.
MTI Fotó: Soós Lajos[/caption]A PEK élén azokat az embereket képviselte, akik 1945 és 1956 között szenvedtek a kommunisták, illetve a kommunisták által irányított erőszakszervezetek terrorjától. Fehérváry István két könyvében, a Szovjetvilág Magyarországon és a Börtönvilág Magyarországon című köteteiben mutatta meg a magyarországi kommunizmus igazi arcát.

Repülőtiszt

A fiatalember Fehérváry Istvánt csábította a gép, a repülés és a levegőben vívott harc romantikája. Tizenkilenc éves volt, amikor Kassán repülőhadnaggyá avatták 1944-ben. A háborúból magából már nem sok jutott neki, de 1947-ben úgy tűnt, hogy egy másik harcban fontos szerepet vállalhat. Tagja lett Hadcáry Pál ezredes hálózatának, a nyugati inspirációra létrehozott Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének, amelynek az lett volna a feladata, hogy segítsen felszabadítani az országot a vörösuralom alól, ha kitör a harmadik világháború.

A KGB kezében

A felduzzadt hálózat Rákosiék látókörébe került, de tudtak róla a szovjetek is. Sőt! Fehérváry Istvánt a KGB tartóztatta le Bécsben 1949-ben, s a szovjet igazságügy ítélkezett fölötte. Moszkva éppen akkor függesztette fel a halálbüntetést, igaz, csak fél évre, de Fehérváry István ügye beleesett ebbe a pauzába. Így "csak" húsz évre ítélték. Majd átadták a magyar hatóságoknak, útravalóul azt mondták neki, a Katpolon azt is be fogja vallani, ami még a gondolataiban sem fordult meg…

Sokan nyilatkoztak úgy később a politikai elítéltek közül, hogy a Katpol poklához képest a körömletépő ÁVH valóságos szanatórium volt. Fehérváry Istvánt egy kihallgatás után – ahol szinte félholtra verték – visszavitték a pincében levő zárkájába. Járni nem tudott, a liftet pedig mellőzték ezúttal a kihallgatói, több emeleten át húzták le a lábánál fogva a lépcsőházban úgy, hogy a feje minden lépcsőfoknál keményen odacsapódott… És egy emlék az őrök lelkivilágáról: bödönben hozták a kávét a cellába a fogvatartottaknak. Mielőtt Fehérváry Istvánékhoz került volna a bödön, a cellaajtó előtt az őrök röhögve belevizeltek.

Tizenhat év börtön, ennyit kapott Fehérváry István Rákosi bíróságától. A Börtönvilág Magyarországon című kötetében azt írja, ezek az ítéletek nem is a bíróságokon, hanem a pártközpontban születtek, a bíróságok csak arra voltak jók, hogy kihirdessék ezeket. Két héttel a forradalom előtt szabadult. Részt vett a felkelésben, s amikor azt leverte a Vörös Hadsereg, menekülni próbált. A nyugati határ előtt rángatták le a vonatról. Nem voltak papírjai, a mosonmagyaróvári várba vitték, a vécéablakon keresztül szökött meg onnan. Előbb Bécsbe, majd az Egyesült Államokba került. Bécsben szigetelőcéget alapított, hogy biztosítsa a megélhetését, de jusson még valami másra is. Megalapította a Nemzetőr című újságot, amely folyamatosan tájékoztatta a Nyugatra szakadt magyarságot a hazai eseményekről, mindenekelőtt a véres kádári bosszúról, amelyről keveset tudott a világ.

Amerika

Fehérváry István Amerikában egyszerű kétkezi munkával kezdte életét, innen kapaszkodott felfelé a magyarokra jellemző szívós, kitartó módon. A hetvenes évektől kezdve az Új-mexikói Egyetemen tanított politikatörténetet, húsz éven át állt a katedrán. A rendszerváltás idején tért haza, s 1990-ben a Politikai Elítéltek Közösségének elnöke lett. A PEK történetéhez tartozik, hogy tagjainak zöme előbb az 1956-os szervezetekhez csatlakozott, de ezek elsősorban a forradalom ügyére, illetve a forradalmat követő megtorlásra koncentráltak, noha az 1945 és 1956 közötti időszaknak is sok áldozata volt. Ma sincs pontos adat arról, hány embert vetettek börtönbe, illetve végeztek ki ekkor. Fehérváry István háromszáz kivégzésről ír kötetében, a mártírok neveit s az ellenük felhozott "vádakat" is megemlítve, de a valós szám ennél jóval magasabb lehetett, különösen ha azokat is ide vesszük, akiket ítélet nélkül a kihallgatások verőlegényei öltek meg. Fehérváry szerint 1951 és 1953 között tombolt legfékeveszettebben a Rákosi-diktatúra. Ezek voltak a "csengőfrász" évei, amikor a letartóztatott politikai foglyok egyszerűen eltűntek a világ szeme elől. Büntetésükről, kivégzésükről sem értesítettek senkit hivatalosan a hatóságok. A kivégzettek holttestét Budapesten, a Rákoskeresztúri köztemető 298-as parcellájában földelték el a hatóságok, s amikor ez betelt, akkor nyitották meg az azóta jelképpé vált 301-es parcellát.

A PEK alapító elnöke

Fehérváry István a PEK elnökeként sohasem beszélt grandiózus célkitűzésekről. Érzékelte, mennyire keveset tud a társadalom az egykori politikai foglyokról, sorsukról, szenvedéseik­ről, és érzékelte azt is, hogy az idő haladtával a tudás tovább fakul. A PEK azt tekintette legfőbb feladatának, hogy megőrizze, ébren tartsa a foglyok emlékét, és felhívja a figyelmet annak a diktatúrának a rémtetteire, amit több hazai politikus és publicista is vonakodik odatenni napjainkban a legvéresebb diktatúrák mellé.

Röhögés a bitófa árnyékában

A Börtönvilág Magyarországon című könyv metsző élességgel tárja az olvasó elé a Rákosi-éra lényegét, az állam, pontosabban a kommunista párt által gyakorolt erőszakot s a rendszer mellbevágó brutalitását. Íme, egy részlet a kötetből: "A halálos ítéleteket a Gyűjtőben és más helyeken a kora reggeli órákban, rendszerint hét órakor, a PV-n pedig az éjszakai órákban hajtották végre. Statáriális ügyeket a nap bármelyik időpontjában, a törvény szerint az ítélet hozatala után két órával kellett végrehajtani. A kivégzésre szoktatásként kivezényeltek egy-egy újonc ÁVH-s vagy börtönügyi katonákból álló egységet, tanszázadot. A beosztott tisztek és kiképzők hangos, ocsmánykodó megjegyzéseket tettek a kivégzés alatt a szerencsétlen halálraítéltekre. Számtalanszor behallatszott a zárkákba, amint a kivégzés előtt álló elítéltnek röhögve kínáltak fel utoljára egy cigarettát. Egy esetben az egyik kiképzős tiszt odament a kivégzett élettelen testéhez, szétfeszítette a halott állkapcsát, és tiszttársai hangos röhögése közepette egy égő cigarettát dugott a szájába."

Művei

Börtönvilág Magyarországon (1945–1956) (München, 1978; Budapest, 1990)
Szovjetvilág Magyarországon (München, 1984)
Varsótól Szófiáig (1988, angol nyelvű történelem könyv, From Warsaw to Sofia)
The long road to revolution. The Hungarian Gulag 1945-1956; szerk. Fehérváry Krisztina; angolra ford. Gorka Zsuzsa, Boros-Kazai András, Fehérváry Krisztina Pro Libertate, Santa Fe, 1989

Petrusz Tibor

Petrusz Tibor 1924. június 21-én született Budapesten. Az Eötvös gimnáziumban tanult, majd érettségi után, 1942-ben a Ludovika Akadémiára jelentkezett. Itt avatták 1944-ben hadnaggyá.

A Ludovika épülete

Az avatás után rögtön frontszolgálatra osztották be. Németországban 1945-ben angol hadifogságba esett, csak 1946 májusában jöhetett haza Magyarországra. 1946 őszén "B" lista alapján elbocsátották a honvédségtől és beiratkozott a Közgazdasági Egyetemre.

Petrusz Tibor a szabad és független Magyarországért kifejtett politikai tevékenységéért 1949-ben letartóztatták, és életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték. Az életfogytiglani ítélet után végigjárta a váci börtönt, a budapesti Gyűjtő poklát, majd a csolnoki munkatáborban raboskodott. Nem sokkal az után, hogy visszakerült Vácra, kitört az '56-os forradalom, és kiszabadult. A börtönbe a szabadságharc eltiprása után sem került vissza, 32 évesen megbélyegzett emberként kezdett új életet. Később segédmunkás, majd felszolgálósegéd, évek múlva étterem igazgató lett.

A rendszerváltás után rehabilitálták, 1990-ben Kispesten önkormányzati képviselő lett. 1993-ban közreműködésével jött létre a Kispesti Nyugdíjasok és Mozgássérültek Klubja, melynek elnöke is volt. Tibor bácsit 2002-ben Kispest Díszpolgára címmel tüntették ki. A részére adományozott elismerések – mint a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje, a nyugállományú ezredesi cím, a Honvédelemért Kitüntető Cím I. osztálya, a miniszterelnök által adományozott Szabad Magyarországért Emléklap, s a – jelzik, hogy önfeláldozó magatartása, humanizmusa, fontos és maradandó értéke mindannyiunknak.

Fülei-Szántó Endre (1924-1995)

Nyelvész, filológus. 1962-től a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Nyelvi Intézetében oktat német, spanyol, francia és angol nyelvet. 1971-ben kandidál. 1982-től a Janus Pannonius Tudományegyetem Magyar Nyelvi Tanszékén egyetemi tanár. 1986 és 1990 között négy esztendőt tölt vendégprofesszorként a Bukaresti Egyetemen. 1990 és 92 között megszervezi Pécsett a spanyol tanszéket és szakot. 1994-ben lesz a JPTE professor emeritusa.

Nem volt könnyű élete. Humora, embersége, bölcsessége iszonyatos helyzeteken segítette át. Végtelenül toleráns, szeretetreméltó, szellemes ember volt és maradt, bárhova is sodorta a Sors.
1944: "Fülei-Szántó! Hol van?" – állja el egy nyilas az ajtót. Egy fiatalember megismétli a felszólítást, és végigvezeti az óvóhelyen: "Fülei! Nem látták a Füleit!? Hát nincs, mit csináljunk? De jöjjön vissza, testvér, egy óra múlva biztos előkerül!" Senki sem árulja el, hogy maga a fiatalember a keresett: Fülei-Szántó Endre, akkori joghallgató, az ellenállás tagja. A háború után jogi doktorátust szerez, majd megtanul franciául.
1948: Felajánlják neki: vagy kéri felvételét a titkosszolgálatba és külső munkatárs lesz, vagy – hiszen túl sokat jár a Francia Intézetbe – letartóztatják, mint kémet. Nem vállalja, így koholt vádak alapján, kémkedésért életfogytiglanra ítélik, nyolc évet ül, 1948 és '56 között.
A börtönben rabtársai szórakoztatására előadja Rákosi Mátyás beszédét a székesfehérvári csirkekeltetőben: "Nagy-Székesfehérvár dolgozó csirkéi"! – kezdi beszédét Rákosi elvtársként. (A rabok lelkesen csipognak.) "Az imperialisták meg akarják enni az aranytojást tojó tyúkot" – folytatja. Rabtársai különös egyéniségek: A Rajk-per vádlottjaitól a spanyol polgárháború veteránjain át sokakkal kerül egy cellába. Így tanul meg spanyolul, tőlük: hamarabb ismeri a géppuska-alkatrészek spanyol nevét, mint Cervantes munkásságát. A börtön megannyi szenvedése sem tudja megváltoztatni személyisége alapvonásait: a szikrázó elméjű, pompás humorú, bátor, a jóságot mindenkiben meglátó fiatalember színdarabot ír a börtönszínház számára, spanyolul a kommunistáktól, angolul a bárói család sarjától tanul, vitatkozik, gondolkodik és barátságot köt megannyi, legkülönfélébb pártállású börtöntársaival.

Szabadulása és hat évi segédmunka után kerül a pesti Közgázra, nyelvet oktatni, 1962-ben.
Tudományos érdeklődése kiterjed az általános nyelvészet, a filozófia (etika), a pszicholingvisztika, a nyelvpedagógia, és az irodalom területére. A nyelvészetben (nyelvelméletben, nyelvfilozófiában) és a nyelvoktatásban mindenekelőtt a beszéd, a kommunikatív-közhasznú megközelités ragadja meg, ennek rendeli alá a nyelvi struktúra szempontjait. Ezzel párhuzamosan rendkívüli érdeklődést mutat az irodalom és a művészetek iránt.
Két ifjú katonatisztet bíznak rá a 70-es évek vége felé, hogy tanítsa meg őket gyorsan és magas szinten angolul. Megcsinálja, az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan és társa, Magyari Béla sokat köszönhetnek a Fülei-féle angol nyelvtanfolyamnak.
"Nem egyszerűen angol, német, francia és spanyol nyelvtanár – csodatanár volt, aki a legtehetségtelenebbeket is meg tudta tanítani az idegen nyelvre: magyarokat németre, angolra, spanyolra, franciára Budapesten, külföldieket magyarra a Debreceni Nyári Egyetemen. Hallgatósága fellélegezve jött rá, hogy az első jól memorizálható angol jelzős szókapcsolat nem okvetlenül a "good student" vagy a "Hungarian boy", hanem akár a felejthetetlen főzelék, az unforgetable vegetable: hogy zörgő menetoszlop helyett a nyelvtanulás csodálatos játék, világok közötti boldog röpködés." –írja róla-rendkívül találóan- egykori tanítványa a nekrológban.

A Debreceni Nyári Egyetem tanáraként és mintegy másfél évtizeden át pedagógiai vezetőjeként külföldiek ezreivel ismerteti és szeretteti meg a magyar nyelvet és kultúrát. Tőle és kollégáitól tanulnak magyarul finnek, oroszok, koreaiak és venezuelaiak, angolok, németek és még vagy húsz más országból érkezettek, a földgolyó minden részéről. Tapasztalatainak terméke ötkötetes nagy műve, a "Magyar nyelv külföldieknek."
1982-ben kerül Pécsre, amikor a Tanárképző Főiskola helyén megalakul a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kara. Általános nyelvészeti órái fergeteges leckék, a 80-as és 90-es években végzettek legendás történeteket mesélnek Bandi bácsiról.

A nyelvtanítást mindig énekléssel kezdi, mert: "Az éneklő embert fárasztja a gyűlölet, a gyanú, a rögeszmék belső dinamikája." Angoltanítás: "a `th' hang helyes kimondásához nem elengedhetetlen az, hogy "a nyelv hegyét a két fogsor közé dugjuk és onnan visszahúzzuk, miközben egy erősen selypített sz hangot ejtünk; ejtése közben hangszalagjaink nem rezegnek": elég, ha egytherűen pöthén bethélünk..". Amikor azt állítja, hogy a mondat végtelen is lehet, a hallgatósága kér tőle egy ilyen mondatot. Negyed óra múlva, amikor már a földön fekszenek, kérésre abbahagyja-nem befejezi, csak abbahagyja.

1986-ban Amerikába hívják vendégtanárnak: ő inkább Bukarestet választja, a Ceausescu-éra utolsó, rendkívül durva éveit tölti kint, barátsággal, szeretettel, bölcsességgel sokak megbecsülését vívja ki. Közvetlenül éli meg a diktatúra bukását, a romániai forradalmat. Csodálatos könyvet ír róla, "Fortélyos fogságban" címmel, a stiláris elegancia és a pontos megfigyelések nagyszerű keverékét. Hazatérve megkérdik tőle, hogy élte meg Romániát? "Erre az illik, amit spanyolul lehet jól elmondani: nem szeretem a tőkehalat" Utánanéznek, a magyar mondat Ibériában így szól: non megusta el besugo…

Még megszervezi és útjára indítja a spanyol képzést, de már nagyon betegen. 2005-ben posztumusz Magyar Örökség-díjban részesült, ekkor írták róla:
"Emberi helytállásával, humánus magatartásával példaértékűt alkotott, nemzedékek őrzik emlékét, méltán állíthato személye példaképül a jelen fiatalsága számára. Nyelvészként, egyetemi tanárként, tudós kutatóként, szépíróként ott él mindazokban, akik személyét, munkásságát megismerhették. Öröksége mindannyiunké. Öröksége a magyar nemzeté."
Története az Ember története, akit a balszerencse, a Sors, a világ kegyetlensége sem tudott megtörni vagy megváltoztatni. Feltétel nélkül hitt a jóság, az értelem, a kölcsönösség erejében. Bárhol, bármilyen körülmények között.